Étterem Katinán
Tranzit jelek a Vela Proversa átjáróban
Vela Proversa átjáró
Délután még belefért egy kis fürdőzés és henyélés Vrgada elött, Artinánál. Itt a parton van egy kis homokos partszakasz és a tenger is egyszerűen csodálatos.
Horgonyzó hely Vrgadánál
Utolsó ebédünk a hajón
Néhány extra kép Mirről és Dugi Otok sziklaszírtjeiről.
Mir öből
Protekciós helyen parkolunk :)
A halászkikötő
Sziklaszirtek
Sziklaszirtek
Szélcsendben indúltunk el, olajos tengeren Sutomiscicáról. Megkerültük Ugljan északi csücskét és bekanyarodtunk Kornati irányába. Közben felerősödött a szél is, de sajnos délkeleti irányból. Kellemetlen zötykölődés várt ránk Dugi Otok déli csücskéig.
Halászhajók Ugljan északi csücskénél - itt még szélcsend van
Gábor élvezkedik - végre vannak hullámok a tengeren
Ilyen jó vitorlázó idő volt :)
Tukoscak szigete
Jó kis hullámok voltak, fröcskölt rendesen :)
Az út utolsó része volt a legkellmesebb: Telascica öbőlben, sima vizen hátszeleztünk egyet.
48 óra elteltével visszajöttünk a tengerre. Indulás elött gyorsan betoltunk egy hamburgert a kikötő sarkánál lévő büfében. Az ismert világegyetem egyik legjobb hamburgerét készítik itt: a büfésnéni frissen süti a húst és jól telipakolja csalamádéval és minden más finomsággal.
Juditra rájött a kívánósság: elrohant a helyi piacra kellkáposztát venni. Aztán menet közben meg is főzte! Ahoz képest, hogy a legkisebb hullámzásban képes rosszul lenni a fedélzeten, órákig lent volt a kabinban főzőcskézni. Viszont mi kezdtünk rosszul lenni a kelkáposzta főzelék szagától, nem is ment le senki a kabinba, amíg ki nem lett szellőztetve a vitorlás.
Halászhajó Biogradnál
Amúgy gyenge hátszélben vitorláztunk a Pasman csatornán észak felé. Osljak szigete felett, Preko elött (mindenki tudja, itt született Ivo Masina!) hatalmas delfinrajjal találkoztunk. Legalább negyed órág vonult a raj, mi meg próbáltuk a delfineket fényképezni . igazából nem sok sikerrel.
Delfinraj Preko elött
Osljak szigete
Vitorlás Preko elött
A késő indulás miatt csak Sutomiscicaig jutottunk, ahol egy kellemes estét töltöttünk a hajón.
Halászhajó Sutomiscica öbölben
Teljes szélcsendben ráérősen motoroztunk Biográd felé. Gangaro szigete elött megálltunk fürdeni, majd kikötöttünk Biográdban.
Marina Zut. Jól látszik a pár évvel elzelötti bozóttűz nyoma
Totál szélcsend
Zut öböl nyugati bejárata, a Razanj félsziget csúcsa.
Búcsú a vitorlástól - de holnapután visszajövünk!
Zut nagyon jó hely. Az öből jól védett, a kikötőhelyek rendben vannak. Parton több étterem is van, a marinában pedig van egy kis bolt, reggelente friss péksüteményekkel. A vizesblokk is teljesen rendben volt.
Zut marina
A marina fölötti hegyről nagyon szép kilátás nyílik minden irányba, érdemes megmászni, kb. 15 perc alatt fel lehet érni.
Kilátás a Zut öbőlre
Bizikovica faluja
Golubovac öböl, a marina déli csücske
Kilátás Kornati - Dugi Otok irányába
Kornati
Gyenge hátszéllel indúltunk Ugljan felső csücske felé. Sajnos elkövettük azt a hibát, hogy engedtük Robit kormányozni. Ő előszeretettel elalszik vezetés közben - ezt csak onnan lehet észlelni, a hogy finoman elkezd horkolni.
Robinak ma nagyon meggyűlt a baja a pillangózással. Áthúzott, kitámasztott génuával nagyon kell figyelni, csak pár fok eltérést enged meg ez a beállítás. Ráadásul a gyenge szellő mindig pörgölődősebb, amit szigorúan le kell követni. Ha felélesedünk, akkor az orrvitorla kezd el csapkodni - ez spibummal elég vicces tud lenni - ha nagyon leesünk, akkor meg a bumm csap át - ami még rosszabb.
Robinak mindkét állapotot sikerült előidéznie, az egyik spontán halzolást pedig úgy adta elő, hogy nekem éppen előre kellet mennem valami kötelet elrendeznem a kabintetőn, amikor átcsapott a bumm. Egy tigrisbukfenccel vetődtem rá a bocira, fejem felett pár centivel zúgott el a vitorlarúd. Nem volt vicces.
Robi kormányoz
Kemény vitorlás élet :)
Száguldunk
Sajnos nem tarott ki egész nap a szél
Ugljan megkerülése után még egy kicsit vitorláztunk, majd elállt a szél. Iz-nél mégegyszer kitekertük a vásznakat, de a sziget alsó végéig sem tartott ki a lepkefing. Így motorral kellet továbbhaladjunk Zut szigetéhez.
Marina Zut
Újra tengeren! Ezúttal Maza, egy Gib' Sea 43-as fedélzetén. Csodás nyári idő, napsütés és nulla szél. A vásárlással és a hajó átvételével jól elszüttyögtünk, csak későn bírtunk elindúlni Biográdból. Motorral haladtunk északnyugat felé, cél Preko új kikötője.
Szárazföldi edzés Biográdban
Robi vitorlázik :)
Csapatunk egyik fele (már megint inni kell)
Kapitányunk, Ricsi éppen keményen dolgozik
Zsuzsa, Dönci barátnője
Mivel sajnos szél nem volt, ezért alternatív programokkal dobtuk fel a hangulatot. Dönci önként jelentkezett arra, hogy megszivassuk. Mindenképpen fürdeni akart a tengerben és ő maga kért meg minket arra, hogy egy kötélen vontassuk. Érdemes a következő három képen alaposan megfigyelni, miként fagy az arcára a mosoly, pedig a tengervíz kellemesen meleg volt. Sajnos nem tudtuk a tengerbe fullasztani, pedig nagyon keményen dolgoztunk rajta :)
Itt még jó poénnak tünik a vontázás...
... de itt már kezd gyanussá válni a dolog...
...ezek tényleg vízbe akarnak folytani engem?
Maza Prekoban
A prekoi marinát már fél éve hírdetik mindenfelé, de május végén még hivatalosan nem üzemelt. Az új molók már készek, de a vizesblokk és az iroda is zárva volt. Sebaj, kikötői díjért se jött senki!
Preko az adriai szigetvilág leghíresebb települése. Itt született ugyanis Ivo Masina, akinek mi évek óta nagy tisztelői vagyunk. Első utunk is az emléktáblájához vezetett.
Ivo Masina emléktáblája
Preko
Borult idő és 6-os, 7-es viharos szél fogadott Füreden. A 12 órás rajtig a hajót szereltük, dupla reff, kicsi orrvitorla került fel. A spit elő se vettük, ilyen időben már túl brutális a kis vitorlásnak. Rutinosan teljes vízhatlan felszerelésbe, gumicsizmába öltöztem.
Az északi oldalon, közvetlenül a zsűrihajó mellől rajtoltunk. Az első - és szerencsére az egyetlen balfaszságot a rajt után követtük el: a szereléskor a bummon tárolt spi rudat jól átkötöttük több helyen is a nagyvitorla reff köteleivel. Kisebb akrobata mutatvánnyal tudtam csak kibányászni a rudat a lekötözött nagyvitorla alól, közben sajnos elég sok időt elvacakoltunk.
A hátszél és a nagy hullámok rőpítettek minket Alsóörs felé. Az erős szélben a hajók kb. fele spinaker nélkül haladt, de így is láttunk néhány érdekes manővert, felluvolást. Sajnos egyre maradtunk le a mezőnytől, a viharos szél nem a mi vitorlásunknak kedvez.
Az Alsóőrs - Tihany távot szembeszélben kellet megtenni. A hajó oldalán ülve a szokásos ródeó-bika élményben volt részem: két kézzel kellet kapaszkodjak a vantnikba, hogy a hullámokon megbokrosodó hajóról bele ne essek a vízbe. Ez volt a legfárasztóbb része a versenynek, nagyon örültem, amikor végre Tihanynál elhaladtunk a bója mögött.
Innentől a füredi befutóig kellemes félszélben haladtunk. Végül is Yardstick III-ban harmadikok lettünk. A tavalyi időeredményünkre kb. negyvenöt percet rávertünk. Nagyon jó kis idénykezdő verseny volt.
