Euphorie - Beneteau 45F5 túra-versenyhajó. Bruce Farr és Pirinfarrina tervezte ezt az igen sikeres vitorlás típust. A magasabb árboc és a mélyebb tőkesúly biztosítja a gyors haladást és a nagyobb visszaállító nyomatékot a hasonló túrahajókhoz képest. A frakcionális rigg és a szokásosnál nagyobb vitorlák kezelése - elsősorban a klasszikus nagyvitorla reffelése - összeszokott csapatot igényel. Jó állapotú vitorlázattal igen komoly sebességpotenciálja van, különösen az Adriára is jellemző gyengébb szelekben.
Az Euphorie-nak négy kabinja van: kettő szokásos hátsókabin franciaággyal, illetve két emeletes ágyas ikerkabin a hajó orrában. Az első fürdőszoba a két orrkabinon át érhető el. Belső elrendezése a 15 évvel ezelőtti divatot követi: tágas kapitányi asztal és hosszanti konyha. A szalon a hajó méretéhez képest kissé kicsi, cserébe a kabinok normális méretűek.
A hajó egyetlen tervezési hiányossága: a szellőzése. Sajnos nincsen egyetlen szellőző kürtője vagy nyitható ablaka a hajótest oldalában, így esőben nem lehet szellőztetni. A szalon tetején sincsen nagyméretű nyitható tetőablak, a reggeli lábszag nehezen múlt csak el...
Sajnos az Euphorie már nagyon leharcolt példány. Legalább 15 éves, végig charter cégek üzemeltették. És ez minden porcikáján látszódik. Nem csak a kabinbelső, a padlózat kopott, de szinte az összes szerelvény elhasználódott már. Sok kötél még az eredeti, a kötélfogóknál, csigáknál szét vannak rongyolódva. A jelenlegi tulajdonosának csak két hajója van, azok persze szezonban végig kint vannak a vízen, nincsen megállás. Emiatt a kisebb karbantartásokra, javításokra gyakorlatilag nincs idő (a hajó átadásra kb. 4 óra jut!), a két vitorlás kora őszre pedig szánalmas állapotba kerül.Az Euphorie-nak négy kabinja van: kettő szokásos hátsókabin franciaággyal, illetve két emeletes ágyas ikerkabin a hajó orrában. Az első fürdőszoba a két orrkabinon át érhető el. Belső elrendezése a 15 évvel ezelőtti divatot követi: tágas kapitányi asztal és hosszanti konyha. A szalon a hajó méretéhez képest kissé kicsi, cserébe a kabinok normális méretűek.
A hajó egyetlen tervezési hiányossága: a szellőzése. Sajnos nincsen egyetlen szellőző kürtője vagy nyitható ablaka a hajótest oldalában, így esőben nem lehet szellőztetni. A szalon tetején sincsen nagyméretű nyitható tetőablak, a reggeli lábszag nehezen múlt csak el...
Az Euphorie-val három túrát tettünk: 2003-ban ősszel, 2004-ben májusban és októberben. Mindhárom alkalommal komolyabb hibákkal kellet megküzdenünk. Olyan bosszantó apróságokat, mint az esőben beázó, repedezett ablakok nem is említek...2003 október:
- Nem működött a GPS
- Rossz volt az üzemanyagszint-jelző műszer. A mutató a teli szintet jelezve ki volt akadva. A kedves tulaj meg elfelejtette megtankolni a hajóját. Ebből aztán később volt egy kis kalamajka is származott: Kornatira tartva, az olajos tengeren (értsd: no wind, tükörsima víz) leállt a motor... az Istennek se tudtuk beindítani újra. Vállalkozó szellemű, kicsit ittas csapattagjaink már a motort is majdnem szétszedték, mire kiderült: csak az üzemanyag hibádzik. Magyarán nincs... Akkor jött a gondolat, hogy a hajón található, mindenféle gyanús kannákban sötétlő gyanús folyadékokat öntsük össze (kb. fél liter lett a végén), és etessük vele meg a motort. Mázlink volt: az egyik löttynek volt egy kis dízel tartalma is. A semmi szélben két óra "vitorlázással" megközelítettük Jezera kikötőjét, és az utolsó három csepp üzemanyaggal sikerült beparkolnunk a benzinkúthoz - amit aznapra már bezártak.
- Parti 220 V-os áramot használva a vízcsapok kicsit csipkedtek: mint kiderült: rossz volt a 220V-os rendszer földelése...
2004. május: mi voltunk az első turnus, így viszonylag rendben volt a hajó. Kapott egy új orrvitorlát és GPS-t. Viszont nem működött a mélységmérője! Ráadásul hónapokon át egy olyan helyen volt kikötve az Euphorie, ahol apálykor felült. Vicces volt az amúgy is szűk helyről - a tökesúlyt iszapban vonszolva - kifordulni Zadar belső kikötőjének legbelső helyéről... Kedves kapitányunk igen csak leizzadt ebben a manőverben...
2004. október:
- a vitorlás alját olyan vastagon borította be az alga, hogy a cég szintén nem túl jó állapotban lévő Bavaria 44-ese lenyomott minket! Nagyon nagy szégyen volt!
- az új orrvitorla (magyar gyártmány) behúzó szeme elszakadt. A fémgyűrű nem a halfejbe volt beintegrálva, hanem három (3!) max. két centi széles pánttal volt rögzítve. Sajnálatos módon a pánt rendszeresen nekidörzsölődött az árbocmerevítő köteleknek. Amikor átvettük a hajót, már csak egy és egynegyed pánt tartotta a vitorlát. Persze az első erősebb szélben az is azonnal elszakadt. Szerencsére a hajón volt a régi génoa, ami jó ronda és szétnyúlt volt, de legalább működött. Ez a hiba különösen bosszantott, mert azt mutatta meg, hogy mennyire nem törődtek a vitorlással.
Egyik alkalommal sem kaptunk a hajóra mentőtutajt (kötelező). A 4 személyes boci NEM helyettesíti a mentőtutajt. Hajóbérlésnél ne szégyeljük elkérni a mentőtutajt és minden esetben tanulmányozzuk át a tutaj vízrebocsájtási és aktiválási módját.A hajó szomorú állapota végül is arra kényszerített minket, hogy másik hajót keressünk az újabb túrákra, hiába a nagyon kedvezményes ár...
