Egy újabb túraverseny Luciferrel. Útvonal: Balatonfüred - Balatonkenese - Siófok - Tihany - Balatonfüred. Táv: kb. 45 km.
Füredre lefelé brutális szélben mentünk. Judit végig paráztatott, hogy milyen vihar lesz a Balatonon. Azután a kikötőben szokás szerint teljes szélcsend fogadott... Unalmas, gyengeszeles futamnak nézett ki a verseny. Mindenki az latolgatta, hogy Kenesén vagy Siófokon lesz a befutó. A motor nélküli hajók a hazavontatásukat kezdték előre leszervezni. A rajtvonalhoz is alig birtunk elvánszorogni.
Ami kis gyenge szellő volt, az is északról jött, ezért a rajtvonal északi végénél próbálkoztunk, közvetlenül a part elött. A startlövés pillanatában - csodák csodájára - egy hatalmas befujás jött északról. Elsők között rajtoltunk el. A mögöttünk pár méterrel lévő hajók még percekig álltak egy helyben, mire ők is megkapták a szelet.
Legnagyobb meglepetésünkre a szél kitartott, sőt egyre erősödött. Hamarosan utolértek és elkezdtek leelőzni minket a nagyobb hajók. Ebben az erős szeles, futattot menetben csak a hajó hossza dönti el a sorrendet, nem a taktika vagy a vitorlázó tudás. Az északi szél legjavát a Fűzfői-öbölben kaptuk meg: min 40 km/h alapszél 50-60 km/h befujásokkal néhányszor rendesen megfektette Lucifert. A kapitányunk lusta volt reffelni (a bőszeles szakaszon jól jön még a nagyvitorla) és ha tehette a schottot sem engedte ki. A legénység meg a hajó peremén gubbasztott. A nagyobb fetrengésknél már a kabin oldalfalára kellet lépjek, csak így bírtam megtartani magamat. A Balaton viharos arcát mutatta. Egyre nőttek a hullámok, az ég szürke volt. Tihany felé esőfelhők gyültek.A kenesei bólyavétel eseménytelen volt. A szél hirtelen legyengült, már-már leállt. Spivel probálkoztunk előrébb jutni, a forgolodó szélben igencsak küzdenünk kellet. A befújásokban ketten küzdöttünk a behuzókötelével. Ez a félszeleses szakasz már inkább adott taktikázásra lehetőséget: egy-egy szerencsés szélcsíkkal jó pár vitorlást be tudtunk fogni. Közvetlenül Siófok elött aztán újra feltámadt a szél, és ránkjött a korábban megelőzött hajók többsége.
Tihanyig forgolodó, le-legyengülő nyugati szélben kellet haladjunk. 4-5 takváltásra is sor került a bójavételig. Az utolsó szakaszon futtatott menetbe vágtattunk. A célvonalon a a Yardstick III-as vitorlások közül elsőként haladtunk át. És a szél is csak eddig tartott ki: a céltól a kikötőig gyakorlatilag teljes szélcsendben küzdöttük be magunkat, gyönyörű napsütésben. A délelötti viharos időjárásnak már nyoma sem volt...
Sajnos nem voltunk elég gyorsak. Az eredmény lista alapján nem volt elég a Soul-ra 5, az Old Kox-ra 25, a Csinibabára 12 percet rávernünk. Így csak negyedikek lettünk.
(Fényképek:www.hunsail.hu)
2007. június 25., hétfő
2007. június 15., péntek
Halászhajók
Mível jónéhány tucat fényképem van halászhajókról is, elkezdem őket is felpakolni ide. Elsőként "Profeta", Velence elötti vízterületekről.Érdemes megfigyelni, hogy mennyire párás idő volt a képek készítésekor: a látóhatár egyáltalán nem vehető ki, az ég és a víz összemosódik.
A Balatont is ritkán ilyen tükörsíma, nemhogy az Adria közepe.
A Balatont is ritkán ilyen tükörsíma, nemhogy az Adria közepe.
Labels:
halászhajók
Egy egész jó fénykép
2007. június 12., kedd
Ronda
A képeken a magyar tengeri csoda látható: az Equator 44-es. Hozzá hasonlóan ronda és rosszul tervezett vitorlást még nem láttam. Felhívnám a kedves olvasó figyelmét a kokpit kényelmesnek tünő padjaira, amelyeket minden valószínűség szerint a városligeti padok mintájára terveztek. Valamiért a kokpit végébe került az asztal, amely nagyon jó szolgálatot tesz: a boci külmotorját tartja.A szokásos trendtől eltérően a kormányt a kabinajtó elé rakták, gondolom ez nagyon megkönnyíti menet közben a kabinba való lejárást.
Balatonon láttam belőle mégy egy díszpéldányt: a kokpitot körbeüvegezték és a tőkesúly helyett egy fémcső van a hajó aljára szerelve.
Balatonon láttam belőle mégy egy díszpéldányt: a kokpitot körbeüvegezték és a tőkesúly helyett egy fémcső van a hajó aljára szerelve.
Labels:
vitorlás
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)